Tudástár

A pedagógusok munkaidő-nyilvántartásáról

A pedagógusok előmeneteli rendszerét és a foglalkoztatásukkal kapcsolatos egyes speciális szabályokat a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Épr.) rögzíti. Az Épr.-ben 2016. július 29-ig hatályban volt a 17. § (7) bekezdése, amely a pedagógusok munkaidő-nyilvántartásáról szóló rendelkezést tartalmazta. A 17. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezését követően a nyilvántartást a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §-ában foglaltak szerint kell alkalmazni a pedagógusok tekintetében is.

A pedagógusok előmeneteli rendszerét és a foglalkoztatásukkal kapcsolatos egyes speciális szabályokat a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Épr.) rögzíti.

Az Épr.-ben 2016. július 29-ig hatályban volt a 17. § (7) bekezdése, amely a pedagógusok munkaidő-nyilvántartásáról szóló rendelkezést tartalmazta. A 17. § (7) bekezdése hatályon kívül helyezését követően a nyilvántartást a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §-ában foglaltak szerint kell alkalmazni a pedagógusok tekintetében is.

Idézzük a vonatkozó részt:

„134. § (1) A munkáltató nyilvántartja

a) a rendes és a rendkívüli munkaidő,

b) a készenlét,

c) a szabadság

tartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.”

Fontos kiemelni: mind az Épr. hatályon kívül helyezett rendelkezése, mind az Mt. 134. §-a, mind az ahhoz fűzött kommentár a munkáltató kötelezettségévé teszi a szóban forgó nyilvántartás vezetését. Annak jogszerűségéért a munkáltató felelős.

Formai előírás nincs (ide értve a jelenléti ívet is), a tartalmi követelményeknek kell megfelelnie a nyilvántartásnak: ennek formáját természetesen meghatározhatja a munkáltató. Megítélésünk szerint a tanítási órák megtartását az osztálynapló önmagában is bizonyítja hitelt érdemlően.

Hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést is, amely napi 32 óra intézményben történő kötelező benntartózkodást írt elő a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára.

A munkaidő-nyilvántartási kötelezettséghez kapcsolódik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 62. § (5)–(6) bekezdése is:

„62. §

(…)

(5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, amelybe bele kell számítani legfeljebb heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá legfeljebb heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha e törvény egyes pedagógus munkakörök esetében az e bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg a munkaidő egyes feladatokra fordítandó részeinek arányát. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

Az idézett Nkt.-rendelkezések alapján [tekintve, hogy a pedagógusok heti teljes munkaideje is 40 (napi 8) óra]:

  • heti 8 óra felhasználásáról a pedagógus szabadon rendelkezik,
  • a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő heti 22–26 óra között lehet, levonva ebből a munkaidő-kedvezményeket,
  • a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő (heti 32 óra) közötti órákra csak az Épr. 17. § (1) bekezdésben tételesen felsorolt feladatok elvégzésére adhat utasítást a munkáltató.

Amennyiben az ismertetett feladatokat a jogszabályban rögzített időkereteket túllépve rendeli el a munkáltató, azt külön kell díjaznia. (Az Mt. szerinti rendkívüli munkaidőben végzett munka, a mellékelt jelenléti ív szerint túlmunka.)