Két évtized a PSZ országos és európai akciói tükrében(797 olvasás)

2010.11.02., 14:09

1. 1990. december 10.

Tüntetés Budapesten [az MTA székháza, Parlament; a résztvevők száma: húszezer fő; szervezők: Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ)].

Követelés:
- a költségvetési törvényben a közoktatás támogatásának garantálása;

- az óvodai ellátás kötelező önkormányzati feladatként való elismertetése;

- a Németh Miklós kormánya által megkezdett bérfelzárkóztató lépések folytatása.

Petíció átadása az Országgyűlés elnökének.

2. 1991. november 22., a magyar közoktatás napjához kapcsolódva ez évtől kezdődően minden évben sor került országos fórum, illetve nagygyűlés szervezésére. Ezt rendszeresen kiegészítet­ték helyi rendezvények is. Ezen a napon nem ünnepet ülünk, hanem különböző rendezvényekkel és eszközökkel a nevelési-oktatás intézményekre kívánjuk irányítani a társadalom figyelmét. A PSZ 1991. évi alapító felhívását lásd a dokumentumgyűjteményben.

3. 1991. október-november

Aláírásgyűjtés a magyar közoktatás megfelelő finanszírozása, a költségvetési törvény befoly­ásolása érdekében (kezdeményező, szervező: PSZ).

Átadás: 1991. november 22. (a magyar közoktatás napján 102.321 aláírás Szabad György­nek, az Országgyűlés elnökének).

4. 1992. január-március

Aláírásgyűjtés a közoktatási törvény kétharmadossá tételéért (kezdeményező: a Bp. XV. Ker. Kontyfa Utcai Általános Iskola - a PSZ az országos akcióvá szélesítésében segít).

Átadás: 1992. március 12. 63 415 aláírás Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének.

5. 1992. október-november

Aláírásgyűjtés a magyar közoktatás védelmében.

Aláírásgyűjtés a nyugdíjkorhatár felemelése ellen.

(Mindkettő kezdeményezője, szervezője a PSZ.)

Átadás: 1992. november 25. (a magyar közoktatás napjához kapcsolódva) 88 792 aláírás (közoktatás), 98 980 aláírás (nyugdíjkorhatár) Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének.

6. 1993. január-március

Aláírásgyűjtés a közalkalmazotti törvény módosítása, megfelelő bértábla bevezetése érdekében (kezdeményező, szervező: PSZ).

Átadás: 1993. április 14. 68 210 aláírás Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének.

7. 1993. május 25.

Közös sztrájkbizottságot hoz létre a PSZ, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a PDSZ.

Követelések: lásd az 1993. június 1-jei tüntetésnél.

A sztrájkbizottság tárgyalásai Kiss Gyula munkaügyi és Szabó Iván pénzügyminiszterrel augusztus végéig folynak.

8. 1993. június 1.

Tüntetés Budapesten [az MTA székháza, Parlament; a résztvevők száma: harmincezer fő; kezdemé­nyező, szervező: PSZ, KKDSZ, PDSZ, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ)].

Követelések:

- a közalkalmazotti illetményrendszer életbe léptetése pénzügyi garanciákkal;

- tiltakozás a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó pénzügyi megszorítások ellen;

- a közoktatási és a közművelődési intézmények működőképességének megőrzése.

Petíció átadása Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének.

9. 1994. október-november

Aláírásgyűjtés a kistelepülések iskoláinak működése érdekében.

(Kezdeményező az Örménykúti Általános Iskola és a Békés Megyei Kistelepülések Szövetsége - a PSZ a szervezésben segít.)

Átadás: 1994. december 15. 10 284 aláírás Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének.

10. 1995. március-május Kékszalag-akció

Kezdeményező: PSZ. Az akciósorozatba a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) más tagszervezetei is bekapcsolódtak.

Követelések:
- tiltakozás a kormány rövid távú stabilizációs programjának megszorító intézkedéseivel szem­ben;

- tiltakozás a családi pótlékot, a gyest érintő, tervezett lépések visszavonása érdekében;

- az intézményhálózat működőképességének megőrzéséért való kiállás.

11. 1995. május 1.

Tüntetés Budapesten [az MTA székháza, Parlament; a résztvevők száma: tizenötezer fő; kezdemé­nyező, szervező: PSZ, Belügyi Dolgozók Szakszervezete (BDSZ), KKDSZ, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ), Tudo­mányos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ), Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ)].

Követelések: (a Bokros-csomag megszorító intézkedéseit kifogásolva):

- ingyenes közoktatás és a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatás;

- igazságos közteherviselés;

- a közfeladatok szakmailag megalapozott modernizációja;

- valódi érdekegyeztetés;

- a közoktatás szakmai és finanszírozási biztonsága;

- társadalmi béke.

Petíció átadása az Országgyűlés elnökének.

12. 1995. november 15.

Tüntetés Budapesten [az MTA székháza, Parlament; a résztvevők száma: nyolcvanezer fő; kezde­ményező, szervező: PSZ, FDSZ, KKDSZ; csatlakozott: Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (AOKDSZ), Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ), HODOSZ Pedagógus Tagozata, Irányítástechnikai Dolgozók Független Szakszervezete (IDFSZ), Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete (MKKSZ) Fővárosi Szervezete, Magyar Szakképzési Szakszervezet (MSZSZ), Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ), PDSZ, TUDOSZ].

Követelések:
- közalkalmazottak bértömegének 25%-os növekedése, pedagógusbérek felzárkóztatása;

- 1992 előtti munkaviszonyok közalkalmazotti jogviszonyként való elismerése;

- garantált működési feltételek az intézmények számára;

- foglalkoztatási és szakmai biztonság.

Petíció átadása az Országgyűlés elnökének.

13. 1995. december 15.

Egynapos sztrájk (kezdeményező, szervező: PSZ, FDSZ).

Részvételi arány a közoktatás területén: 82%-os.

Követelések:
- a kereseti viszonyok további romlásának megakadályozása;

- a kormány által javasolt béremelés mértékének növelése;

- a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) december 8-i ülésén jegyzőkö­nyvbe rögzítettek megváltoztatása;

- legyen finanszírozási garanciája a javasolt 19,5%-os keresetnövekedésnek.

14. 1996. március

A PSZ megalapította a Pedagógus Nyugdíjpénztárat, amely rövid időn belül több tízezer taggal eredményesen működő, önkéntes nyugdíjpénztárként funkcionált. Majd 2000-ben egyesült a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Nyugdíjpénztárával, és azóta annak tagozataként, önkéntes és magánnyugdíjpénztárként, több mint százötvenezer taggal még eredményesebb tevékenységet fejt ki.

15. 1999. január-március

Aláírásgyűjtés a közoktatásban dolgozó technikai és adminisztratív közalkalmazottak garantált bérfejlesztésének elmaradása miatt (kezdeményező: PSZ Technikai és Adminisztratív Tagozata).

Átadás: 1999. május 12. 47 315 aláírás Pokorni Zoltán oktatási miniszternek.

16. 1999. március 20.

Tüntetés Budapesten [az MTA székháza, Parlament; a résztvevők száma: 40 ezer fő; kezdemény­ező, szervező: SZEF, illetve tagszervezetei: PSZ, Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ), MKKSZ, KKDSZ, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) stb., valamint az Értelmiségi Szakmai Tömörülés (ÉSZT), illetve tagszerveze­tei: FDSZ, TUDOSZ, AOKDSZ stb.].

Követelések:
- a közalkalmazotti bértábla és a köztisztviselői illetményalap befagyasztásának visszavonása;

- a közszféra egészére kiterjedően a közalkalmazotti bértábla tételeinek, valamint a köztisztvi­selői illetményalapnak 16%-kal történő emelése.

17. 1999. szeptember

Pedagógusok egyéni levelei a pénzügyminiszternek.

Követelések: A kormányprogramban meghirdetett érdemi felzárkóztató lépések megtétele, az oktatási ágazat lemaradásának felszámolása; az ún. „fókuszált" pedagógusbér-emelés ellent­mondásainak bemutatása; tiltakozás a minőségi pótlék csökkentése miatt. Az akció kapcsán mintegy tízezer egyéni levél érkezett a címzetthet, amelyre a PM és az OM csupán közös nyilat­kozatban reagált.

18. 1999. október

A PSZ kezdeményezésére országos közszolgálati sztrájkbizottság alakul, amelynek tagjai: PSZ, FDSZ, TUDOSZ, MKKSZ, BDDSZ, AOKDSZ. Ehhez a későbbiekben csatlakozik a PDSZ és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ).

Követelések:
- a közszféra érdekegyeztetésének helyreállítása;

- törvényi garancia valamennyi közalkalmazott 2000. évi béremelésére, a reálkereset-növekedés garantálása;

- a költségvetési intézmények zavartalan működőképességének biztosítása.

19. 2000. szeptember-október

Regionális fórumsorozat. A PSZ területi szervezetei, illetve országos irodája 10 régióközpont­ban szervezett nagygyűlést, amelyeken a szakszervezet tagjai mellett ott voltak önkormányzati és országgyűlési képviselők is. A résztvevők száma közel ötezer fő volt. A rendezvénysorozat visszhangja a parlament költségvetési vitája során is megjelent.

Követelések:
- az oktatás stratégiai jellegének elismertetése nemcsak számokban, hanem a költségvetési döntésekben is;

- a közoktatás, a pedagógusbérek valódi felzárkóztatása;

- a 2000. évi inflációs veszteség korrekciója, a kilátásba helyezett reálkereset-emelkedés biz­tosítása a bértábla helyesbítésével;

- garanciát jelentő automatizmusok beépítése az alábecsült infláció korrekciójára a 2001-2002. évi költségvetési törvénybe;

- a közalkalmazotti bértáblának a felemelt minimálbérhez való igazítása;

- differenciált szakmai szorzók a nem pedagógusok kellő bérnövekedésének elősegítésére.

20. 2000. december 18.

Tiltakozó akciók a köz- és felsőoktatási intézményekben. A PSZ és az FDSZ felhívására, amelyhez csatlakozott az AOKDSZ, MKSZSZ és a PDSZ is, az intézmények mintegy kétharma­dában került sor 10-15 perces tiltakozó összejövetelre, a kormánynak szóló követeléseket tartal­mazó levelek aláírására és elküldésére (elektronikus vagy hagyományos úton), figyelmeztető csengetésre, illetve az akciókészség felmérésére.

Követelés: a 2000. évi magasabb infláció miatti bérkorrekciós kormányzati döntés kikényszerí­tése.

21. Országos népi kezdeményezés

Az akció alkotmányos alapja: országos népi kezdeményezést legalább 50.000 választópolgár nyújthat be, amely arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az köteles megtárgyalni. (Alkotmány 28/D. §)

Az aláírásgyűjtő íven szereplő követelés: „A Magyar Köztársaság Alkotmányának 28/D. §-a alapján alulírottak kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg azt a közalkalmazotti előmeneteli rendszert, amely igazodik a minimálbérhez, és biztosítja az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdésében megfogalmazott, a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését."

2001. október 15. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Országos Vezetősége, értékelve a kialakult helyzetet és a PSZ tagságának, helyi, területi szervezeteinek megmozdulásait, országos népi kezdeményezés indításáról döntött.

2001. október 17. Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának benyújtása hitelesítésre az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). Felhívás a közalkalmazotti szervezetekhez. A kezdeményezéshez 32 kisebb-nagyobb országos és helyi szervezet csatlakozott.

2001. november 12. Az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet és a rajta szereplő kérdést. A határozat megjelent a Magyar Közlöny 2001/126. számában.

2001. november 29. Az OVB határozata elleni alkotmánybírósági kifogás benyújtásának határideje.

2001. november 30. Az aláírásgyűjtés megkezdődhet. Az Országos Választási Iroda hitelesítő aláírásával és pecsétjével ellátott aláírásgyűjtő ív megjelent a Pedagógusok Lapjában, valamint a PSZ és több más szervezet internetes honlapján. A szükséges mennyiségű aláírást az érvényes kezdeményezéshez két hónapon belül kell átadni.

2002. január 24. Az aláírásgyűjtő ívek átadása az OVB-nek.

2002. március 4. Az OVB 45/2002. (III. 04.) sz. határozata megállapítja az országos népi kezdeményezés érvényességét és értesíti az Országgyűlést alkotmányos kötelezettségéről.

2002. március-április: Az Országgyűlés a parlamenti választások miatt már nem ülésezik. Követeléseink azonban megjelennek a különböző pártok programjában.

2002. május 15. Az Országgyűlés alakuló ülésén Szili Katalin elnök bejelentette, hogy a Pedagó­gusok Szakszervezete a közalkalmazotti előmeneteli rendszer tárgyá­ban népi kezdeményezést nyújtott be, amelyet az Országgyűlés köteles napirendjére tűzni és megtárgyalni.

2002. július 16. Az Országgyűlés módosítja a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, s így 2002. szeptember 1-jétől hatályba lépett az új közalkalmazotti bértábla, amely teljesítette követeléseinket, átlagban 50%-kal megemelte a közalkalmazotti béreket.

2002. szeptember24. Az Országgyűlés megtárgyalta, háromórás időtartamban, kormánypárti-ellenzéki adok-kapok csatározás keretében megvitatta a PSZ országos népi kezdeményezését.

2002. október 1. Az Országgyűlés szavazott a PSZ népi kezdeményezéséről. Idézet a parlamenti jegyzőkönyvből:

„Dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Soron kö­vetkezik a mini­málbérhez igazodó és a végzett munka mennyi­ségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését biztosító, a közalkalma­zotti előmeneteli rendszerről szóló országos népi kezdeményezésről történő döntés. A Peda­gógusok Szakszervezete által kezdeményezett or­szágos népi kezdeményezést H/773. számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy a korábban elfogadott Házszabálytól való eltérés­nek megfelelően a népi kezdeményezéshez módosító javaslatot nem lehet be­nyújtani. A múlt héten az Országgyűlés a vitát lefolytatta, most a határozat­hozatalra kerül sor. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a Pedagógu­sok Szak­szervezete által a minimálbér­hez igazodó és a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését biztosító, a közalkalmazotti előmeneteli rendszerről szóló országos népi kez­deményezéssel. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 326 igen szavazattal elfogadta a kezdeményezést."

22. 2003. július 3.

A PSZ XVII. kongresszusa irányelveket fogadott el az Európai Oktatási Charta kidolgozásához. A 2003. tavaszi athéni oktatási konferencián részt vevő reprezentatív pedagógus-szakszervezetek - mind az EU jelenlegi tagállamaiból, mind a csatlakozó országokból - egyetértve az uniós oktatáspolitika alapelveivel, egyöntetűen leszögezték, hogy az eltérő színvonalú és feltételrendszerű oktatás káros hatást gyakorol az unió egységére gazdasági és szociális téren egyaránt. Végső soron megakadályozhatja egy összeforrt szociális Európa felépítését. A magyar delegáció kezdeményezését elfogadva, a résztvevők feladatnak tartják a szociális chartához hasonló Európai Oktatási Charta kidolgozását és elfogadását. Ennek a dokumentumnak az oktatásra vonatkozó általános elveket, követelményeket kell tartalmaznia. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) XVII. kongresszusa az athéni konferencia megállapításaira és a hazai tapasztalatokra támaszkodva a következő irányelveket határozta meg:

1. Az államnak egyértelmű felelősséget kell vállalnia az oktatás egészéért, bármilyen struktúrájú az intézményfenntartó rendszer. Nemcsak az oktatáspolitikát kell kialakítania, hanem a feltételrendszerre, a finanszírozásra vonatkozó garanciákat is biztosítania kell.

2. Az oktatásra szánt költségvetési tételek GDP-hez viszonyított százalékarányát a közösség szintjén kell meghatározni, mivel a tagországok megfelelő szintű anyagi hozzájárulása nélkül az európai programok megvalósítása is meghiúsulhat. Mindez a lisszaboni stratégia természetes következménye, amely a tudásalapú gazdaságra való felkészülés jegyében, az oktatásra-képzésre, kutatásra, a tudományra fordított befektetések növelését jelöli meg.

3. A kellő felkészültség, a teljesítményképes tudás alapjainak megteremtője a közoktatás. A nevelési-oktatási intézmények csak akkor tudják feladataikat megfelelő módon ellátni, ha nyitottak a társadalom szükségleteire, és érdemben mérsékelni tudják az esélyegyenlőtlenségeket. Erre azonban csak a társadalom, az állam segítő közreműködésével lehetnek képesek.

4. Az oktatás - stratégiai jellege miatt is - hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő szabályozást igényel. Elengedhetetlen a társadalmi, politikai és szakmai megegyezésen alapuló, távlatos oktatáspolitika kialakítása, a folyamatosság és a változás helyes arányának megtartása.

5. A pedagógusoknak az oktatási programok kimunkálásában megfelelő beleszólást kell kapniuk. Nem lehetnek csupán passzív alkalmazói a külső tényezők által kidolgozott oktatáspolitikának. Ehhez a tudományos elemzések mellett széles körben folytatott vitákra, elegendő időre van szükség.

6. Az EU egységes munkaerőpiaca kialakításának folyamatában egyre inkább szükséges a diplomák kölcsönös elismertetése. A közösség szintjén kell megtalálni azokat az eszközöket, módszereket, amelyekkel az EU egész területén biztosítottá válik a szakképesítések, a pedagógusdiplomák, a nyelvvizsgák kölcsönös elismertetése. Az unión belül a pedagógusok számára is kellő mobilitást kell biztosítani.

7. A pedagógusstátusok szakmai és szociális alapon történő erősítésével javítani kell a foglalkoztatási biztonságot. Ehhez szükségesek:

• az oktatási programok korszerűsítése, a differenciált nevelési-oktatási igények kielégítése;

• a pedagógusok továbbképzésének lehetővé tétele, annak mind pénzügyi, mind időbeli feltételeivel;

• az oktató-nevelőmunka értékelési rendszerének egyértelmű és korrekt kialakítása, következetes alkalmazása;

• az oktatásra szánt költségek dinamikus növekedése;

• a didaktikai eszközök bővítése, az iskolák megfelelő színvonalú ellátása, folyamatos korszerűsítése.

8. A magas színvonalú oktató-nevelőmunkához elengedhetetlen a pedagógusok megfelelő minőségű élet- és munkakörülményeinek és az ehhez szükséges pénzügyi feltételeknek, bérszínvonalnak biztosítása.

9. Az irányítás és az intézményfenntartás (finanszírozás) szintjein valódi érdekegyeztetésre, kollektív megállapodásokra (szerződésekre) van szükség. Az ezzel kapcsolatos uniós elvárásokat, normákat meg kell fogalmazni.

Az idegennyelv-tanulásnak, valamint az elektronikus írásbeliségnek, a kommunikációs és információs technológiák elsajátításának megfelelő feltételrendszerét (időkeret, technika, szakember stb.) meg kell teremteni minden EU-tagállamban. Ennek uniós szintű elvárásait is szükséges megfogalmazni.

E dokumentumot angol, francia és német nyelven eljuttattuk az EU oktatási bizottságához, az Európai Parlamenthez, valamint az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságához (ETUCE) is.

23. 2003. november

A PSZ és a SZEF kezdeményezésére országos közszolgálati sztrájkbizottság alakul, amelyhez a közszféra valamennyi szakszervezete csatlakozott.

Követelések:

- 2004-re minimálisan hatszázalékos béremelés a közszférában, annak jogi és pénzügyi garanciáival együtt;

- a 2002-ben megkezdett bérfelzárkóztatás továbbfolytatása.

24. 2004. február

A 2003-ban látrehozott országos közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány tárgyalásai megállapodással zárulnak. A sztrájkbizottság felfüggeszti működését, és a további tárgyalások az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) keretében zajlanak. Ezek nyomán emelkedett 2004. július 1-jétől a közalkalmazotti pótlékalap, és született meg a 239/2004. (VIII. 16.) sz. kormányrendelet, amely központi forrásokkal támogatja a helyi önkormányzatok keresetnövelő lépéseit. Mindez azonban nem adott garanciákat a 6%-os béremelésre. Emiatt az oktatási ágazatban nem is teljesült a megállapodásban rögzített 2004. évi keresetnövekedés. Ezért a tárgyalások e tekintetben is tovább folytatódtak.

25. 2004. december 14.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) a szakszervezetek, az önkormányzatok és a kormány képviselői megállapodnak az illetményrendszerek 2005. évi változásairól. E szerint a közalkalmazotti bértábla 2005. január 1-jétől 7,5%-kal, 2005. szeptember 1-jétől pedig további 4,5%-kal emelkedik. Mindez többé-kevésbé kárpótlást nyújt a 2004-ben elmaradt keresetnövekedés tekintetében, és észlelhető reálkereset-növekedést eredményez. A érdekegyeztető fórum két oldala, a kormány és a szak­szerve­zetek már korábban készek voltak a megállapo­dásra. E két oldal által támogatott közalkalmazotti bértáblaemelést (januári 8%, szeptem­beri 4%) a harmadik fél (önkormányzati szövetségek) nem fogadták el. Több­szöri nekifutást, kicsinyes alkudozást követően végül is 7,5%-os januári és 4,5%-os szeptemberi közalkalmazotti illetménytábla-emelésben állapod­tak meg, miután december 14-én a parlament is elfogadta már ezt a javaslatot.

26. 2005. január 17.

A PSZ 45 fős delegációval képviseltette magát Brüsszelben az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottsága (ETUCE) által rendezett közmeghallgatáson. A tanácskozás résztvevői az európai pedagógus-szakszervezetek képviselői, a nemzetközi szakszervezeti szövetségek veze­tői, valamint oktatáskutatók, szakértők voltak. A konferencián részt vett az Európai Bizottság oktatási biztosa, Ján Figel' és az unió „kormányának" illetékes csapata is. A Nemzetközi Szakszervezeti Házban rendezett konferencia fő témájaként megtárgyalták a peda­gógusképzés helyzetét és ennek fejleszté­sével összefüggő teendőket uniós szinten, valamint a tagállamokban.

Az előadásokból és a vitából egyértelműen kiderült, hogy Európa-szerte általános az igény a pedagógusok alapképzésének javítá­sára, reformjára, továbbá a szakmai továbbfejlődés feltételeinek biztosítására. Az EU tagállamai között e téren is jelentős eltérések vannak. A közmeghallgatás rávilágított a pedagógusszakma helyzetére, valamint a képzésre vonatkozó konkrét és távlati teendőkre. Ennek eredményeként azt várjuk, és aktív tevékenységünkkel elő is segítjük, hogy országos és európai szintű kezdeményezésekre, továbbá ha­tározott lépésekre kerüljön sor az igényelt megoldások érdekében.

A magyar delegáció egyebek között megfogalmazta, hogy az oktatás feltételrendszerére, finanszírozására nincsenek kötelező jellegű előírások, EU-normák. Miközben az EU például a mezőgazdaságban szigorúan szabályozza az állattenyésztés feltételeit, a nevelési-oktatási intézmények működése tekintetében nincs semmi­féle előírás. Pedig szükség lenne ilyenekre, amelyeket a PSZ már korábban is kezdemé­nyezett. Az eltérő színvonalú és feltételrend­szerű oktatás ugyanis káros hatást gyakorol az unió egységére gazda­sági és szociális téren egy­aránt. Végső soron megakadályozhatja egy összeforrt szociális Eu­rópa létrejöttét.

Ján Figel' a magyar felvetésre elmondta, hogy a feltételeket tagállamonként kell meghatározni. Az EU e tekintet­ben csupán ajánlásokat fogadhat el. A célokat ugyan megfogalmazzák, ám ezek nem krité­riumok, nem normák. Mindezek alapján csak lassú előrelépésre van esély. A tagországok kormányainak felelőssége, hogy az EU-elvárá­sokhoz igazodó döntéseket hozzanak. Ehhez a jelenleginél jobb kommuniká­cióra, a politikusok meggyőzésére van szükség. A peda­gógus-szak­szervezeteknek ebben is szerepet kell vállalniuk.

27. 2005. november 22.

A magyar közoktatás napja alkalmából a 2006. évi költségvetési törvénytervezet közoktatást érintő részeinek kedvezőbbé tétele céljából a PSZ Országos Vezetősége kezdeményezte, hogy valamennyi alapszervezet tartson intézményében olyan munkaértekezletet, amelyen megtárgyalják a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács (KÖÉT) szakszervezeti oldalának állásfoglalását, és támogatásukról, véleményükről a PSZ területi szervezetein keresztül írásban visszajelzést adnak. A Pedagógusok Szakszervezete 2005. december 3-án ülésező munkakongresszusa összegezte és nyilvános fórumon közzétette ezeket. Minderről tájékoztatta az oktatási minisztert, a miniszterelnököt és a parlamentet.

28. 2006. február 14. Összeurópai szakszervezeti tüntetés Strasbourgban

A demonstrációra több mint ötvenezer ember jött el az EU valamennyi tagállamából. A franciák és a németek voltak a legtöbben (több tízezren). A magyar szakszervezetek mintegy százharmin fős csapatában a PSZ tagjai voltak a legnagyobb számban (45 fő).

Az Európai Parlament (EP) ekkor kezdte el tárgyalni a szolgáltatásról szóló irányelveket. Az eredetileg beterjesztett dokumentumban pedig jónéhány tételt kifogásoltak a szakszervezetek. A szakszervezeti követelések egyebek között megfogalmazták a következőket:

- Az irányelvek ne érintsék a munkához való jogot és a kollektív szerződéseket.

- A közérdekű szolgáltatásokra, így az oktatásra se terjedjenek ki.

- Ne érvényesüljön a származási ország szerinti bérezés elve sem.

A szakszervezeti tiltakozás eredményének köszönhető egyebek között az, hogy az EP két legnagyobb frakciója, a néppártok és a szocialisták képviselői kompromisszumos módosító indítványok benyújtásában egyeztek meg. Ezekben a javaslatokban a szakszervezeti kifogások is helyet kaptak.

29. 2006. március 15. - Fogjunk kezet egymással!

A PSZ elnöksége a 2006. évi parlamenti választási kampány időszakában felhívást fogadott el, amelyet 2006. március 16-i sajtótájékoztatón hoztak nyilvánosságra. Ezt követően eljuttatták a négy parlamenti párthoz is. E dokumentum teljes szövege a Pedagógusok Lapján kívül megjelent a Népszabadságban és a Köznevelésben is.

„A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a közoktatásban dolgozók jelentős részét tömörítő legnagyobb létszámú hazai érdekvédelmi szervezetként elítéli a választási kampány során egyre inkább kiéleződő ellenségeskedést, hangoskodó acsarkodást, gyűlöletkeltést. őszintén sajnáljuk, hogy e folyamat nemzeti ünnepünk néhány mozzanatában is megjelent.

Tagjaink, tisztségviselőink sorában baloldaliak, jobboldaliak, a politikától távol állók, vallásos emberek és ateisták egyaránt vannak. Ennek ellenére mi nem egymás ellen, hanem egymásért küzdünk. Sokakkal együtt mi is úgy vélekedünk, hogy egységes nemzeti és uniós céljaink csak sokféleségeink türelmes elfogadásán és demokratikus összevetésén nyugodhatnak. Az érdekegyeztetés hazai és európai folyamatában egyaránt megtanultuk, hogy együttműködés, felelős partnerség nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen jutunk előre. Mindez nemcsak az érdekvédelemben, hanem a politikában is így van.

A PSZ véleménye szerint hazánk intenzív, kiegyensúlyozott fejlődéséhez közmegegyezésre, hosszú távú társadalmi megállapodásra van szükség, amelyet a kormány, a pártok, a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek kötnek, és kormányzati ciklusokon átívelően meg is tartanak. Enélkül nem történhetnek meg azok a hosszú ideje halogatott kétharmados parlamenti döntéseket igénylő lépések, amelyek többek között közigazgatásunk, önkormányzati rendszerünk átfogó reformjához, s ezzel együtt a nevelési-oktatási intézmények fenntartásának, finanszírozásának, szakmai irányítási és ellenőrzési rendszerének módosításához kellenek. A jelenleg zajló társadalmi folyamatok szükségessé teszik a nevelés-oktatás komplex rendszerének újragondolását - beleértve a finanszí­rozást is -, mert növekszik az egyes társadalmi rétegek közötti gazdasági, kulturális szakadék, sőt a leszakadó csoportok 'bezáródá­sának' veszélye fenyeget.

Felhívjuk a 2006-ban újraválasztandó parlament és a majdan megalakuló kormány figyelmét minderre. A pártok, akár kormányon vannak, akár ellenzékben, az ország egészének érdekeit tekintsék, s vitáikat ne a korábbi időszak stílusában, hanem konstruktív módon folytassák!

Pedagógus kollégáink figyelmét pedig arra irányítjuk, hogy a pártpolitikát távol tartva az iskolától, tanítványaikat tisztességes közéletiségre, az összefogás szükségességének felismerésére neveljék! Legyen jó, korrekt vitakészségük és a véleményeltérések ellenére is tiszteljék társaikat, fogjanak kezet egymással!"

30. 2006. november 22-én, a magyar közoktatás napján a PSZ országgyűlési képviselőket hívott a nevelési-oktatási intézményekbe. Ezt az akciót azért kezdeményeztük, hogy a képviselők közvetlen benyomást szerezzenek az óvodák, iskolák működési feltételeiről, eredményeiről, gondjairól, a pedagógusok helyzetéről. Ennek keretében 152 parlamenti képviselő látogatott el közoktatási intézményekbe és folytatott intenzív véleménycserét kollégáinkkal, amelynek hatása nem múlt el nyomtalanul. A közoktatási törvény soron következő módosításakor ugyanis visszavonták a díjazás nélkül elrendelhető két többletórát. A képviselők a nagyon erős pénzügyi nyomás ellenére szavaztak így, mert az intézménylátogatáson közvetlenül szembesültek ennek nyomasztó hatásával.

31. 2007. február 21-ére az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság, amely létrehozásának egyik kezdeményezője a PSZ volt, kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett a közszféra bérbefagyasztása miatt. A követelésekben egyebek között az alábbiakat fogalmazták meg:

„Elfogadhatatlan, hogy a közszolgálatban dolgozók döntő többségének reálbére 2007-ben jelentősen csökken, mert nőttek az adó- és járulékterhek, s az infláció növekedése mellett a megélhetés egyéb költségei is számottevően emelkednek.

Elfogadhatatlan a közszolgálat juttatási rendszerének drasztikus szűkítése. Ezek a juttatások nem valamiféle kiváltságok, hanem annak törvényes kompenzálása, hogy a közszolgálati munka több kötöttséggel, sokféle díjazás nélküli kötelezettséggel jár.

Elfogadhatatlan, hogy a változatlanul nagy arányú, egyes esetekben indokolatlan létszámcsökkentések teljesen szétzilálják a közszolgálatokat. Az ország lakosságát ámítják azok, akik el akarják hitetni az emberekkel, hogy kisebb létszámmal, alacsonyabb keresetekkel, rosszabb feltételekkel jobb lesz az egészségügyi és szociális ellátás, az oktatás, a kultúra, a közigazgatás szolgáltató képessége."

A sztrájkbizottság és a kormány tárgyalásai végül is eredményre vezetek, a sztrájkfelhívást visszavonták, és a két fél megállapodást írt alá. Ebben a kormány egyebek között vállalta, hogy 2007. július 1-jétől kezdődően az év végéig havonta 13. havi illetményelőleg jogcímen a közszolgálatban dolgozók az illetményük 8,3%-ának megfelelő összegben részesülnek. Ez a keresetelem a 2008. évi keresetnövelés számításakor a 2007. évi báziskeresetek részét képezi. 2008. január 16-án - illetve 2007. második félévi jogviszony megszűnés esetén az esedékesség időpontjában - sor kerül az általános szabályok szerint járó 13. havi illetmény és a 2007-ben fizetett illetményelőleg különbözetének rendezésére. A kormány vállalja, hogy ennek megvalósítására az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) történt egyeztetést követően törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűléshez 2007. március 31-ig. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a konvergenciaprogram teljesülése lehetővé teszi, félhavi illetménynek megfelelő összeg 2008. első felében történő kifizetéséről intézkedik.

A megállapodással egyebek között sikerült megmenteni a közalkalmazottak 13. havi illetményét, amelyet a kormány eredetileg meg akart szüntetni.

32. 2007. április-május hónapban a PSZ országos népi kezdeményezést indított útjára, amelyben az alábbi követelést fogalmazta meg:

„A Magyar Köztársaság Alkotmányának 28/D. §-a alapján kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg azt a közalkalmazotti előmeneteli rendszert, amely igazodik a minimálbérhez, és biztosítja az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdésében megfogalmazott, a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos jövedelemhez való jog érvényesülését az Országgyűlés 63/2002. (X. 4.) OGY határozatának megfelelően."

Az Országos Választási Bizottság 175/2007. (VII. 18.) számú határozatában megállapította, hogy hogy a Pedagógusok Szakszervezete 97/2007. (III. 19.) OVB határozattal hitelesített országos népi kezdeményezésének támogatására összegyűjtött érvényes aláírások száma meghaladja az Alkotmány 28/D. §-ában az országos népi kezdeményezés érvényességéhez meghatározott számot. Ezért a népi kezdeményezés érvényes.

A parlament a PSZ népi kezdeményezését 2007. november-december folyamán tárgyalta. Az ellenzéki és kormánypártok egyaránt támogatták a követelés teljesülését.

A PSZ országos népi kezdeményezésével kikényszerítettük a közalkalmazotti bértábla 5%-os 2008. évi emelését. Annak ellenére, hogy erre korábban nem volt szándék, és nem is szerepelt az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság valamint a kormány 2007. februári megállapodásában.

33. 2007. november 22-én a magyar közoktatás napján a PSZ megismételte előző évi akcióját, és ismét parlamenti képviselőket hívott párbeszédre a közoktatási intézményekbe. Ennek nyomán 58 képviselő látogatott el óvodákba, iskolákba, és ez ügyben parlamenti vita is kerekedett. Több képviselő felszólalt, és kérdést intézett a miniszterhez. Ezek közül az egyik jellemző, az akciót minősítő parlamenti hozzászólásból idézünk.

„TATAI-TÓTH ANDRÁS: A Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezte 1991-ben, és azóta november 22-e a magyar közoktatás napja. A kezde­ményezők a közvélemény figyelmét a közoktatás fontosságára kívánták felhívni a költségvetés készítésének időszakában.

Tavaly ezen a napon parlamenti képviselőket hívtak meg ország­szerte különböző oktatási intézményekbe, és az idén folytatták ezt a gya­korlatot. Örültünk a lehetőségnek, hogy ezúton is tapasztalatokat szerez­hettünk óvodáink, iskoláink életéről. Az MSZP-frakció nevében köszö­nöm az intézményvezetőknek, a pedagógusoknak a mindennapi lelkiis­meretes helytállást. Véleményük, tapasztalataik összefoglalásával, javas­lataik meg­fogalmazásával hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy lássuk, értsük a valóságos gondokat, hogy szembesüljünk döntéseink következ­ményeivel."

34. A 2007. december 17-ére, a LIGA Szakszervezetek által meghirdetett akcióval kapcsolatban a PSZ a következő álláspontot alakította ki és ajánlotta tagjainak:

- A határozatlan idejű sztrájkfelhíváshoz nem csatlakozunk.

- A szolidaritás kifejezéseként javasoltuk ezen a napon a kék szalag kitűzését vagy kétórás sztrájk szervezését, illetve munkahelyi fórumok összehívását.

A PSZ Elnöksége az akciónappal kapcsolatban a következőket fogalmazta meg:

- A PSZ az egészségbiztosítási reform átalakítását szükségesnek tartja, de csak olyan változtatást tud támogatni, amely valamennyi járulékot fizető számára magas színvonalú ellátást garantál a járulékok további emelése nélkül.

- A PSZ olyan nyugdíjreformot tart elfogadhatónak, amely egyaránt biztosítja a jelenlegi és majdani nyugdíjasok megélhetési biztonságát az igazságosabb (a szolgálati idővel és befizetett nyugdíjjárulékkal arányos), a degresszivitás gyakorlatát nem alkalmazó nyugdíjrendszert.

- A PSZ indokoltnak tartja a tömegközlekedés korszerűsítését, a jelenlegi hálózat ésszerű és egyeztetéseken alapuló átalakítását.

Mindehhez azonban szükség van széles körű társadalmi párbeszédre, a szociális partnerek bevonására, kellő időre és alapos hatástanulmányokra. Ezeknek az elvárásoknak jelentős része nem teljesült, tehát az elégedetlenség jogos.

Ezen az akciónapon

- 43300 kolléga kék szalaggal,

- 14620 kolléga 2 órás sztrájkkal,

- 8400 kolléga egész napos sztrájkkal,

- 12500 kolléga pedig munkahelyi fórumon fejezte ki szolidaritását.

35. 2008. január 17. Közös PSZ-FDSZ-levél az országgyűlési képviselőknek

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Elnöksége együttes ülésén kialakított álláspont alapján az egészségbiztosítás ügyében levelet juttatott el az országgyűlési képviselőknek, mely egyebek között a következőket tartalmazza:

„Jól tudjuk, hogy hazánkban az intenzív és kiegyensúlyozott fejlődés érdekében sok területen változások, reformok szükségesek. Ehhez az alapvető kérdésekben közmeg­egyezésre lenne szükség, amelynek egyik meghatározó feltétele, hogy a pártok, akár kor­mányon vannak, akár ellenzékben, az ország egészének érdekeit tekintsék, és vitái­kat konstruktív módon folytassák. Mindezt jól működő szociális párbeszéddel kell segíteni. Ekkor születhetnek igazán jó döntések, amelyeket a társadalom nagy része, még a megszorító intézkedések közepette is, elfogad és támogat. Kiváltképp szükség lett volna erre az egészségbiztosítás átalakítása közben.

Jól tudjuk, a jelenlegi egészségbiztosítási rendszer nem tartható fenn. A változtatás azonban nem két politikai pártra, hanem az egészségügy minden érintettjére, tehát az egész országra tartozó ügy. Ebből eredően kellő figyelmet és időt kellett volna fordítani az átalakítás szükségszerű voltára, a széles körű egyeztetésre, a közérthetőségre.

Véleményünk szerint nem a népszavazás intézményével, csak igennel vagy nem­mel kell erről véleményt mondani. Az FDSZ és a PSZ éppen ezért nem csatlakozott a Liga (az Albert-házaspár) népszavazási kezdeményezéséhez. Tagjaink egyénileg döntik el, hogy aláírják-e a kezdeményezést vagy sem.

Azt azonban elvárjuk, hogy amikor a parlament a köztársasági elnök kezdeménye­zése nyomán újratárgyalja az egészségbiztosítás ügyét, megfelelő ga­ranciák kerüljenek a törvénybe.

- Tudjuk, hogy az Európai Unió országaiban többféle egészségbiztosítási modell létezik. De az ország jelenlegi egészségügyi és gazdasági helyzetében nem kísérletezhe­tünk olyannal, amelyről hatásvizsgálat nem készült és amellyel kapcsolatban a döntésho­zók megfelelő tapasztalattal sem rendelkeznek.

- Tudjuk, hogy magántőkét be lehet vonni az egészségügyi ellátó rendszerbe. De nem fogadjuk el, hogy a járulékok befizetőitől származó milliárdokat engedjék át meg­felelő korlátok nélkül a profitvilágnak!

Nem először említjük az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatos aggályainkat, félelmeinket. Azért emeljük fel a szavunkat most újólag, mert köznyugalmat teremtő, el­fogadható választ eddig nem kaptunk kérdéseinkre, észrevételeinkre.

A fentiek alapján elvárjuk és kezdeményezzük, hogy a parlament döntése előtt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is legyen érdemi vita az egészségbiztosítási törvényről és készség a javaslatok elfogadására."

A levélre a Fidesz kivételével valamennyi parlamenti frakció reagált, és egyetértett a megfogalmazottakkal.

36. 2008. április 5. Összeurópai szakszervezeti tüntetés Ljubljanában

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felhívására az EU soros elnökségét betöltő Szlovénia fővárosában 27 uniós országból mintegy 25 ezer szakszervezeti tag tüntetett elsősorban a bérek és a vásárlóerő csökkenése ellen.

A tüntető szakszervezetek követelései:

- növeljék a vásárlóerőt, szüntessék meg a szegénységet, lendítsék fel az európai gazdaságot;

- teremtsenek emberhez méltó minimálbéreket és bérszínvonalat egész Európában, hogy az egyes országok között csökkenjen a kere­seti különbség;

- közelítsék egymáshoz a vezetők és az alkalmazottak jövedelemszintjét, ne legyen megkülönböztető a férfiak és a nők bére;

- legyen igazságos egyensúly minden dolgozó számára, beleértve a közszolgálatot is.

A huszonötezer résztvevő döntő többsége természetesen hazai területről, Szlovéniából érkezett. Az olaszok 1 200, a lengyelek 400, az osztrákok 300, a franciák 250, a németek 250, a belgák 160, a csehek és a szlovákok 100-100 fővel voltak jelen a tüntetésen. Mi, magyarok közel négyszázan képviseltük a különböző hazai szervezeteket (100 fő PSZ-SZEF, 200 fő MSZOSZ, 50 fő LIGA, 30 fő Munkástanácsok). A távolabbi országokból ennél kevesebben jöttek.

John Monks, az ETUC főtitkára találkozott az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Szlovénia miniszterelnökével, és Janez Jansa a szakszervezezeti elvárások közvetítését ígérte. A közelben ülésező uniós pénzügyminisztereknek is eljuttatták a demonstráció követeléseit.

37. 2008. június 25. Egyezség a pedagógusok jobb megbecsüléséért

A Magyar Köztársaság Kormánya, a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, valamint a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet vezetői által aláírt dokumentum a következőket szögezi le:

- Erősíteni kell a pedagógusok társadalmi megbecsülését. Jól működő oktatási rendszer nem létezhet elkötelezett és megbecsült tanárok nélkül, a felkészült és elhivatott pedagógusok áldozatos munkáját semmi nem pótolhatja. Ezért olyan közoktatási reformot kell végrehajtani, amely egyszerre növeli az oktatás színvonalát és javítja a pedagógusok élet- és munkakörülményeit.

- Helyre kell állítani a tanári hivatás presztízsét. El kell érni, hogy minél több pályakezdő válassza a pedagógusmesterséget; a legjobb képességű középiskolások ismét versenyezzenek a tanári pályáért, hogy dinamozmusuk és szemléletük felfrissítse a szakmát.

- Jutalmazni és díjazni kell a kimagasló teljesítményeket. Halaszthatatlan lépésekre van szükség a munkájukat régóta magas színvonalon végző, átlagon felüli terhet vállaló pedagógusok fokozottabb megbecsülése, teljesítményük valódi elismerése érdekében.

A pedagógusbérek fejlesztésére 2009-ben a Magyar Köztársaság költségvetése 25 milliárd forintot fog biztsítani. Ez az összeg még nem mindenki számára fog bérnövekedést biztosítani, ezért csupán első lépésként értékelhető. A felek megállapodtak abban is, hogy az érdekegyeztetés keretében kidolgozzák egy, valamennyi pedagógus számára bérnövekedést, stabilabb és kiszámíthatóbb jövőt eredményező bérmegállapodás alapjait.

38. 2008. június 29. A visegrádi országok reprezentatív pedagógus-szakszervezeteinek megállapodása

A PSZ XVIII. kongresszusa előtt Balatonfüreden találkoztak Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia reprezentatív pedagógus-szakszervezetnek a vezetői, és négyoldalú megállapodást írtak alá a szorosabb együttműködésről.

A szerződés részben az uniós szintű fellépések, kezdeményezések előzetes összehangolására, részben a hazai érdekérvényesítésben szerzett tapasztalatok rendszeres kicserélésére és a szakszervezeti tagoknak nyújtott kedvezményes üdülési lehetőségek biztosítására vonatkozik.

A szerződő felek kölcsönösen támogatják egymást a visegrádi alapból való pályázati projektek megvalósításában.

39.       2008. november 29. Pedagógus- és közszolgálati tüntetés a tervezett megszorító intézkedések elleni tiltakozás kifejezésére.

A PSZ 2008. november 3-i OV-ülésén döntött a demonstráció szervezéséről. Az országos vezetőség határozatában az alábbiakat fogalmazta meg:

„A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) aggodalommal tekint a világban és hazánkban is zajló pénz- és tőkepiaci válságra, amely nyilvánvalóan a neoliberális pénz- és gazdaságpolitika következménye. Elfogadhatatlannak tartja, hogy e kedvezőtlen jelenségek terhei egyoldalúan csak a munkavállalókra nehezedjenek.

1.      A PSZ Országos Vezetősége és tagsága megdöbbenéssel szemléli a beterjesztett 2009. évi költségvetési törvényjavaslat változásait, különösen a közszféra egészét érintő megszorító intézkedéseket.

Nem lehet egyoldalúan megváltoztatni az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány 2007. február 19-ei megállapodását, amely a 2009. évi béremelésekre vonatkozó előírásokat is tartalmazza. Ezért a PSZ is szükségesnek tartja a sztrájkbizottság tevékenységének felújítását, és a megoldást célzó tárgyalások folytatását. Méltánytalannak érezzük, hogy elsősorban a közszféra alkalmazottait sújtja a megszorító intézkedések sora, és a takarékoskodási szándék nem terjed ki az önkormányzatok számának, testületi tagjai létszámának, jövedelmének jelentős csökkentésére, és nincs szándék mérsékelni a parlament létszámát és a képviselők juttatását sem. Pedig a közigazgatás és a parlament átfogó reformja jelentős megtakarításokat eredményezne.

2. A PSZ a munkahelyek védelmének elsődlegessége mellett fontosnak tekinti a kereseti viszonyok további jelentős romlásának megakadályozását. Különösen azért, mert a pedagógusok reálkereset-vesztesége volt a legnagyobb az elmúlt két évben. Elfogadhatatlan a 13. havi illetmény kifizetésének befagyasztása, mert ez 2009-ben 8,3% nominálkereset-csökkenést okoz a közszférában, ami a bérek befagyasztásával és a tervezett inflációval együtt több mint 10%-os reálkereset-veszteséget eredményez.

3.   A PSZ még ebben a nehéz helyzetben is szükségesnek tartja a pedagógusok jobb megbecsülésének programját, amelyről 2008. június 25-én a miniszter és a közoktatás reprezentatív szakszervezetei megállapodást írtak alá. Az oktatás helyzetének további romlását meg kell akadályozni! Ennek érdekében a Pedagógusok Szakszervezete kész nyomást gyakorló eszközöket is alkalmazni.

A Pedagógusok Szakszervezete a közszolgálati szakszervezetekkel, konföderációkkal együtt részt vesz a további érdekegyeztetésben, az ott hozott egységes közszolgálati döntéseket, akciókat is támogatja."

Az országos közszolgálati tüntetésen, amelyre 2008. november 29-én a Parlament előtt, a Kossuth téren került sor, több mint 20 ezer ember vett részt. A demonstrációt megelőzően az ágazati szak­szer­veze­tek a főváros különböző helyszínein gyülekeztek, illetve tartottak nagygyűlést. Az oktatási ágazat szakszervezeteinek többsége az OKM épülete előtt, a Szalay utcában 12 órától rendezte meg tiltakozó fórumát. A nagygyűlés első szónoka dr. Kis Papp László, az FDSZ elnöke volt, majd dr. Kuti László, a TUDOSZ elnöke, Földeák András, a KKDSZ elnöke és Tóth József, az MKSZSZ elnöke szólt a mintegy nyolc­ezer tüntetőhöz. Végül Galló Istvánné, a PSZ elnöke mondta el hozzá­szólását, és olvasta fel a petíciót. A beszédek után a szakszer­vezetek vezetői átadták a petíciókat dr. Szüdi János államtitkárnak.

Az ETUCE és az EU több tagállamának oktatási szakszervezetei szolidaritást vállaltak velünk, amelyet írásban is megküdtek.

Ezt követően a tüntetők a Kossuth térre vonultak, ahol az Egysé­ges Közszolgálati Sztrájkbizottságot alkotó 23 ágazati szakszervezet tüntetői elfogadták a kormányhoz intézett közös petíciót, amelyet Varga László, a SZEF, illetve a sztrájkbizottság elnöke adott át Maxim Péter­nek, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának.

A sztrájkbizottság és a kormány tárgyalása

Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság október végén felújította tevékenységét. Azóta több fordulóban folytatott tárgyalást a kormánnyal. A tüntetést követően, 2008. december 1-jén került sor arra a találkozóra, amelyen a kormány - nyilván a demonstráció hatására - új javaslattal állt elő. E szerint a jövő évi költségvetésben 112 milliárd forint állna rendelkezésre a 13. havi illetmény részbeni pótlására. A teljes kompenzációra 184 milliárd kellene. Ezért a kormány javaslata szerint 2009-ben havi 140 ezer forint fizetéshatárban lenne maximálva a közszféra 13. havi járandósága, amelyet havi bérpótlékként (maximum 11 500 Ft/hó) fizetnének ki. Tehát a 13. havi nyugdíjkifizetéshez hasonlóan felső határt szabtak a bérpótléknak is.

A sztrájkbizottság a javaslatot nem fogadta el, és ha a kormány nem javít az ajánlaton, továbbra is szükségesnek tartja a 2009. január 12-i közszolgálati sztrájkot. A tárgyalások tovább folytatódnak, amelyeket két bizottság létrehozásával is segítenek.